Európa-bajnokság 2019

Az ELTE-BEAC Újbuda csapatkapitányi szezonértékelője

2019.05.17. 18:51 | Magyarország

Az ELTE-BEAC Újbuda a hivatalos felületein közzétette csapatkapitányi szezonértékelő nagyinterjúját. Szabó Dóra tekintett vissza az élvonal 9. helyezettjének évére. Az alábbiakban a klub összeállítása olvasható.

 

Fotó: ELTE-BEAC Újbuda / Girgász Péter

Fotó: ELTE-BEAC Újbuda / Girgász Péter

 

Forrrás: ELTE-BEAC Újbuda hivatalos honlap

 

Nem változtatna meg semmit utólag a szezonnal kapcsolatban, bár a mai napig rossz emlékként él benne a PINKK ellen elveszített hazai bajnoki. A szezon csúcspontja szerinte is a Vasas elleni hosszabbításos alapszakasz-siker volt, és nehezen engedi el az idei csapatot, amiről tartja, felnőtt pályafutása legegységesebb közössége volt. Csapatunk kapitányával, Szabó Dórival, azaz Macival egy kávé mellett értékeltük a szezont, végezetül pedig kibontotta a borítékokat, melyekbe a lányok évad elején elrejtették a bajnokság végeredményére vonatkozó tippjeiket.

 

„A csapatkapitányi szerep nem volt ismeretlen, hiszen amikor még otthon, Szolnokon játszottam, akkor rendre én voltam a csk a különböző csapatainkban, de az még utánpótlás volt. Az, hogy egy élvonalbeli felnőtt együttes kapitánya lehettem, akit a csapat választott meg, óriási megtiszteltetés volt, és persze hatalmas feladat, aminek során én is rengeteget tanultam” – mondja, amikor arról kérdezem, milyen érzés volt számára az új szerepkör. „Szerencsére amúgy kevés dolgom akadt, a lányok leginkább kosárlabdával kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal jöttek hozzám, ezekben igyekeztem segíteni, de az évad mentes volt a konfliktusoktól, vitáktól, ami nyilván nagy könnyebbséget jelentett.”

 

Maci azt sem titkolja, Anna érkezése nagyban megkönnyítette az ő helyzetét is. Onnantól kezdve a terhek is megoszlottak, és a fiatal csapat egyértelműen felnézett a rutinos, válogatott hátvédre. „Anna szerintem nem is érzékelte igazán, hogy az első pillanattól kezdve mennyit segített a csapatnak. Mindenki várta, hogy mit mond, kvázi mindegy volt, hogy dicsér vagy építő kritikát mond. A lányok gyakorlatilag itták a szavait, rengeteget tanultunk tőle.” Anna érkezte után jött is két szép idegenbeli siker, Cegléden majd a Vasason, Maci szerint azonban nem volt jelentősége annak, hogy a csapat jó ideig inkább idegenben volt eredményes. „Nem hiszem, hogy volt fóbiánk a hazai pályával szemben, egyszerűen a decemberi időszak valahogy jobban sikerült játék szempontjából. Idén abszolút volt tartása, karaktere a csapatnak, és nagyon tudtunk küzdeni, egyetlen alkalommal sem adtuk fel, nagyobb hátrányban sem.”


A nyolcba jutás esélyét pont két hazai vereséggel, a PINKK és a Cegléd elleni fiaskóval veszítette el a csapat. Maci egyetért Bubuval abban, hogy talán jobb volt a csapat fejlődése szempontjából az alsóházban játszani, ám személy szerint nehezen élte meg, hogy lemaradtunk a nyolcról. „Nekem azért fáj ez különösen, mert én abban az időszakban voltam egy komolyabb hullámvölgyben, talán pont a PINKK elleni meccsen voltam a legmélyebben. Nem tudtam a csapat hasznára lenni úgy, ahogy szerettem volna.”

 

A Cegléd elleni vereséggel elszálltak a nyolcba jutási esélyeink, amikor is megérkezett Stephanie, aki Maci szerint is új színt hozott a csapat életébe, és sokat segített a már itt lévő két légiósnak is. Róluk azt mondja, abszolút jó csapatemberek voltak, akikre ők is bármikor számíthattak. „Nyilván nem volt nekik könnyű az elején, főleg Jaynek (Jacinta Beckley – a szerk.), aki az egyetemről jött ide. Ott mindenki együtt lakik, a csapat együtt mozog, szinte folyamatosan együtt vannak. Ehhez képest itt ugye napi egy edzés van a csapatnak, napközben pedig mindenki el van foglalva, tanul, dolgozik, vagyis csak edzésen találkozunk. Ezt neki nehéz volt megszokni, megtanulni, hogy mit kezdjen az edzések közti idővel. Steph a légiósokat is nagyon összerántotta, ami a teljesítményükön is meglátszott.”

 

Az évad vége az elszalasztott Play Off szereplés ellenére nagyon szépen sikerült, hiszen egy ritkán látott győzelmi sorozattal zártuk az idény, amit a Vasas elleni alapszakasz-záró siker indított el. Ahogy szinte mindenki, Maci is ezt a győzelmet emelte ki az évadból. „Abban a meccsben benne volt minden akaratunk, küzdeni tudásunk, az, hogy csapatként harcoltunk az utolsó pillanatig. Ami még elengedhetetlen volt, az a közönség. Óriási érzés volt a pályán lenni és érezni a közönség szurkolásának erejét. Jó, hogy az utolsó meccsekre szinte tele volt a csarnok, egészen más érzés ennyi szurkoló, fiatal játékos előtt pályára lépni.”

 

 

A beszélgetés során rendre visszakanyarodunk a csapat erejéhez, küzdeni tudásához és egységességéhez. Maci azt mondja, ennyire összetartó együttesben még nem játszott felnőtt pályafutása alatt. „Persze, néha előfordult egy-egy odaszólás, piszkálódás edzés közben, de ezek sosem voltak komolyak. Nem volt sértődés abból, hogy ki mennyit játszik, nem érezted azt, hogy a padon ülőkben esetleg rossz érzés lenne, ha a posztjukon szereplő másik játékosnak épp jól ment a pályán. Sőt, nagyon komoly erő érkezett a padról mindig, tényleg nagyon egységes volt az egész közösség.”


Egy kicsit ellamentálunk azon, vajon ha év közben nem érkezik Anna és Steph, akkor mire lett volna képes ez a gárda. Persze, ez már csak játék a szavakkal, de ha már így adódik, Maci is tovább fűzi a gondolatmenetet. „Ha Vani nem sérül meg az első fordulóban, Trixi nem dől ki az ötödik meccs után a teljes idényre, Dia pedig a Cegléd meccs 12. percében… szóval, ha mindezek és az összes többi kisebb-nagyobb problémánk nincs, akkor azt gondolom, ez a társaság összeérett volna annyira az idény végére, hogy elérhettük volna ezt a kilencedik helyet. De ez már csak spekuláció, ez az évad így kerek, ahogy volt.”

 

Az idény és a beszélgetés végére nem maradt más, minthogy felbontsa azokat a borítékokat, amikben a lányok az évad elején elrejtették tippjeiket: vajon hogyan is alakul a 2018-19-es bajnoki idény. Nos, az idei bajnokság kiszámíthatatlanságát jól mutatja, hogy a legjobban tippelőknek – Eszter és Dorka – is összesen öt csapat végső helyezését sikerült jól eltalálnia. A Sopron bajnoki címéhez és az MTK élvonalbeli búcsújához nem fért kétség szinte senkinél, de a Szekszárd négyből való kiszorulására senki nem szavazott az évad elején. Magunkat szinte mindenki a nyolcadik-kilencedik hely környékére várta októberben, ez is igazolja, csalódottságra nincs okunk, ha visszatekintünk az idényre. És bár abban (is) egyetértünk, hogy az idei csapatot nehéz volt elengedni, azzal a jó érzéssel tehettük meg, hogy egy szinte minden szempontból kerek idényt zártunk.

 

Forrrás: ELTE-BEAC Újbuda hivatalos honlap


Hozzászólások

Név:
E-mail cím:
Honlap:
Kérjük, írja ide a képen látható karaktereket:


Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
WBASKET24 - Friss hírek röviden


Partnereink: